Újra a keleti partvidéken

Észak felé haladok a Csendes-óceán partvidékéig. Végcélom a tervek szerint Hualien városa, ahonnan közvetlen vonattal már alig több, mint 3 óra alatt el tudom érni a repteret. Augusztus 24-én korahajnalban indul vissza gépem Tokióba, ahonnan késő este tudok majd tovább indulni Isztambulon át Budapestre.

A Ráktérítőn túl

Az utolsó szakasz elején újra átverekedjük magunkat a sziget, immár elkeskenyedő részén. Itt a Központi-hegység már jóval alacsonyabb, még ötszáz métert sem kell emelkedünk az alig 33 km-es hegyvidéki szakaszon, hogy ismét farkasszemet nézhessünk a földkerekség legnagyobb óceánjának végtelen víztükrével. Innen aztán északra vesszük az irányt s – ahogy időnkből és erőnkből telik – folyamatosan közeledünk a sziget északi vidékeihez. Az út mellett végig található vasútvonal is a keleti partvidéken is, így bármilyen komolyabb gond esetén tudunk menekülőutat találni. Ennek ellenére csak akkor javaslom a visszatérést, ha nem vagyunk komoly csúszásban, s a következő 2,5 napos tekerés még nem ütközik semmilyen komoly előre látható akadályba..

A Ráktérítőt jelző oszlop a Csendes óceán melletti útvonalon:

Tajvan nyugati, lakott övzete

Túránk legdélebbi szakasza következik. Kiérve az égig érő hegyek közül farkasszemet nézünk a nyugati part végtelen Csianan-síkságával. Itt húzódnak az ország egyetlen megművelhető területei, melyek az ország 23%-át adják (főként a rizstermesztés dominál). Ezen a hatalmas folyókkal szabadalt, sűrűn lakott vidéken haladunk tovább dél felé, s átszeljük a Ráktérítő vonalát is. Az útvonal Japánhoz hasonlóan sűrűn lakott lesz, s két igazi nagyvárost is érint.

TAJNAN       (84 km, 17 m tszfm., 1 millió 800 ezer lakos)

Tajvan szigetének legrégibb, valamint a negyedik legnagyobb városa Taipei (Tajpej),  Kaohsziung, és Tajcsung után. Közlekedési csomópont is egyben, innen indul a kelet-nyugati keresztút. Nevének jelentése: Tajvan déli része. Tartományi rangú város.

1624-1661 között holland székhely volt. 1661-ben lett sziget fővárosa, miután elhódították a kínaiak Tajvan szigetét a hollandoktól. 1664-1885 között a sziget közigazgatási központja volt.

Nevezetes több mint 300 templomáról, valamint vallási ünnepeiről és körmeneteiről. Megtalálható a nyugati és a buddhista-taoista hagyomány társulása. Itt él a sziget legnagyobb keresztény közössége. A város az autópályától nyugatra, a vasútvonal két oldalán terül el, az óváros nyugaton, az újváros keleten, a tengeri kikötő az óvárostól 5 km-re nyugatra található. A város és környéke műemlékekben gazdag.

Idén egy súlyos földrengés sajnos durván megrongálta a várost több halálos áldozatot követelve.

 

Yushan Nemzeti Park

Alighogy leértünk a Központi-hegység nyugati lábához, újból bevetjük magunkat ormai közé. A szakasz első felén kellemes középhegyi vidékeken haladunk, majd elhagyván a folyóvölgyet egyre magasabbra kapaszkodunk a Yushan Nemzeti Park szerpentinjein. Célunk az, hogy minél közelebb kerüljünk a hegységrendszer és egyben a sziget legmagasabb csúcsához: a Jáde-csúcshoz (3952 m). A csúcsot egy egynapos gyalogtúrával tervezem meghódítani, így kerékpáros szempontból lesz egy pihenőnapunk.

A sziget legmagasabb csúcsa a 3952 m-es Jáde-hegy köré épült. A térségben több mint harminc háromezres csúcs található, s területének kétharmada kétezer méter felett van. A nemezti park flórája és faunája egyedi, s szintenként igencsak változatos.

A folyóvölgyből kilépve még 1507 méter szintemelkedés vár ránk 36 kilométeren, hogy elérjük a Tataka Visitor Center-t. Ennek közeléből indul gyalogtúránk a majd’ négyezres csúcs felé. A gyalogtúra engedélyköteles, így a túra előtti hetekben mindenképp látogassunk el a nemzeti park honlapjára: http://www.ysnp.gov.tw/en.

 

Gyalogtúra a Yushan Nemzeti Parkban

A 21-es főút 1,3 km-re a látogatóközponttól, a Tataka Sqad-nál éri el legmagasabb pontját (2615 m). Itt apró, a forgalomtól lezárt erdészeti út vezet be még 2,8 km hosszan az ösvény kezdetéig (Tataka Trailhead – 2610 m). Innen már csak gyalog lehet továbbmenni. Bringákat ott rakjuk le, ahol a legbiztonságosabbnak érezzük. A gyalogtúrát a Visitor Centertől mértem, de ha biztonságosnak ítéljük, egészen a tailhead-ig mehetünk bringával. A rendőri állomás viszont a kis út becsatlakozásánál van, így ha nem sikerül engedélyt szerezni, ezt a visitor centertől induló ösvényen elkerülhetjük J. Remélem, azért simán fog menni. Az engedély egyébként ingyenes, de a túrázók számát korlátozhatják. A túra hossza 25,4 km oda-vissza, szintemelkedése 1450 m körüli. Egész napos túra.

Fel a Taroko Nemzeti Parkba

A partvidék után első igazi magashegyi szakaszunkra indulunk a szigeten. A csodálatos Taroko-szurdokban vágunk be a hatalmas vonulatok közé, majd kiemelkedve eszméletlen magasságok nyílnak meg előttünk. 96 km hegymenet után elérjük túránk kerékpárral meghódítható legmagasabb pontját a Mount Hehuan 3416 méteres csúcsát. Innen őrült lejtő következik a szakaszhatárt jelentő Nantou városáig.

A park szíve egy közel 30 km hosszú, mely a Liwu-folyóból meredeken kiemelkedő már-már függőleges, márványfalú szurdok. Utunk összesen 19 rövidke sziklaalagúton kel át a kanyargó völgyben. Közben más látványosságok is lesznek. Mindjárt az elején az Ethernal Spring Shine kegyhely, később a 9 kanyaros alagút (leghosszabb), vagy a Cihmu vörös függőhíd. A szurdok bejáratától 18 km-re található a Heilu Camping, ahol legálisan lehet sátrazni (ez nekünk pont nap közepére fog esni valószínű).

A szurdok felső szakaszán lesz a Hisang-le templom impozáns épülete, majd párszáz méter múlva balra a mellékvölgyben kis ösvény indul a Baiyang vízeséshez (oda-vissza 3,6 km-es könnyű séta).

Innen már csak 4 km a szurdok alsó szakasza, itt kilép utunk és megkezdi az emelkedést. A következő 41 km-en 1821 métert emelkedünk.

Irány Tajpej!

Tajvan meghódítását a sziget legészakibb vidékéről a fővárostól nyugatra található nemzetközi reptérről kezdjük. A főváros innen laza 37 km távolságban van. Ezután először, de nem utoljára átkelünk a szigetet hosszanti irányban kettéválasztó hegységrendszeren, s megismerkedünk a csendes-óceáni partvidék egyedi útvonalával.

Tajpej

A Kínai Köztársaság fővárosa Tajvanon. Világváros, lakóinak száma agglomerációval együtt 6,8 millió. Legfőbb látványosságai: a Nemzeti Palotamúzeum, amely a főváros északi külterületén helyezkedik el (nem biztos, hogy belefér a tervbe).

A Taipei 101 felhőkarcoló, mely 509 méterével 2004-ben az átadásakor a világ legmagasabb épülete volt (azóta már jócskán lecsúszott a dobogóról).

Számos más tajvani és kínai épület mellett a Tajpej 101-et is C.Y. Lee és csoportja tervezte. Az építmény észlelt méretét megnöveli „pagoda stílusú” kialakítása, mivel a földszintről szemlélve a szekciók fölfele szélesedő kialakításának köszönhetően nagyobbnak tűnnek valós méretüknél. A nemzetközi formák és a helyi kulturális tradíciók egyensúlyban tartásával kialakított forma nyolc részből áll (a kínai nyolcas szám a jólétet és a bizalmat szimbolizálja), nyíló bambuszra hasonlítva. Az összetett acél- és vasbeton szerkezet kiemelkedő mérnöki teljesítmény, hiszen nem csupán az épület saját kolosszális súlyát kell viselnie, ellen kell állnia a földrengéseknek és tájfunoknak. Aszubtrópusi éghajlat következtében az épület felső részeinél a relatíve hidegebb téli hónapokban folyamatosan felhők lebegnek.

A földrengések és tájfunok sújtotta területre 101 emeletes épületet tervezni jelentős kihívás volt a mérnökök számára. Minden eshetőséggel számolniuk kellett, hiszen a torony alig 200 méterre áll egy törésvonaltól, és szinte állandó 160 km/h sebességű szélnyomásnak van kitéve. Az épületmozgások kiegyenlítésére létrehoztak egy hangolható tömegszabályozó rendszert. Ennek lényeges eleme egy 725 tonnás, 5,5 méteres átmérőjű gömb, ami a 88. emeleten található. Az elsődleges fő tartószerkezet flexibilis, hogy ellenállhasson a földmozgásoknak, a gömb pedig ingaként lóg benne, ellentétes irányban mozogva az épülettel, ellensúlyozandó a nagy szélnyomás vagy a földmozgás okozta épületkilengéseket, rezgéseket – ezzel biztosítva a stabilitást.

Az épület felső részén található kilátó alatt elhelyezkedő tömegszabályozó rendszer gömbje egyben turistalátványosság is. Évi egymillió látogató kíváncsi arra, milyen a kilátás a Tajpej-torony tetejéről, illetve milyen érzés a világ leggyorsabb liftjével közlekedni, a földszintről a kilátószintig (357 méter) 37 másodperc alatt jutva fel. A toronyban található leggyorsabb lift 17 m/s sebességgel közlekedik.

Repülünk Tajvanba!

Augusztus 11-én az esti órában indul repülőgépünk Fukuoka repülőteréről Tajpejbe, 1300 kilométerre délnyugati irányba.

repjaptai

 

Aszó vulkán

augusztus 10.

Japán legnagyobb működő vulkánja. 128 km kerületű kalderája a legnagyobb aktív kaldera a világon. Öt vulkáni csúcsból áll, melyből kettő a mai napig akív. A központi vulkanikus kúpok közül a nagyobb csúcsok a Taka-dake (1592 m), Naka-dake (1506 m), Neko-dake (1433 m), Kisima-dake (1362 m) és az Ebosi-dake (1337 m). A vulkán az Aszó-Kudzsi Nemzeti Park területén található.

Bár a legaktívabb Naka-dake krátere 2015. szeptember 14-én kitört, bízom benne, hogy nyárra már látogatható állapotba kerül. Ám előtte még 22 kilométert kell megtennünk a vulkán belsejében.

Naka-dake       (177 km, 1506 m tszfm.)

Miyaji után elhaladunk Aszó vasútállomása mellett (innen indulnak a turistabuszok), majd megkezdjük az emlekedést a Naka-dake csúcsára. 20 km-en 747 m szintemelkedés vár ránk. Elsőként a Kuszaszengri-ga-Hamához érkezünk. Ez a kerek síkság egy kisebb kráter maradványa. Középen kis tó terül el, lovak és marhák itatója. Itt találjuk az Aszó Vulkánmúzeumot (1157 m-en). Innen 3 km a felvonó alsó végállomása (hatalmas parkolóval), ahonnan egy fizetős, de alig 1 km-es út kezdődik a felső végállomáshoz (remélem, hogy nekünk ingyenes). A felvonó végállomása 1257 méteren van, innen a kráter pereme mentén jobbra haladva érhetjük el a Naka-dake csúcsát 1,28 km a parkolótól (1506 m). Ha van kedvünk és időnk akkor gerincen felgangolhatunk a főcsúcsig – Taka-dake (1592 m), mely további 800 méter távolságban fekszik.                        

Megérkeztünk a Vulkánok-szigetére

augusztus 9.

Japán tartózkodásunk utolsó három napját a legdélebbi főszigeten, Kjúsún töltjük. Azt onszenjeiről híres Beppu után megmásszuk az Aszó-t, majd bele is ereszekedünk a világ legnagyobb kráterjébe.

Beppu 2909 onszenjével Japán onszenjeinek 10%-át adja, ezzel kiemelkedik az ország termálvizes területei közül. Vízhozamával a világon második helyen áll a Yellowstone Nemzeti Park után. Már a Kodzsiki is megemlíti méltán híres különleges természeti adottságai miatt.

A város gazdag bugyborékoló sártócsákban, fortyogó tavakban, hévizes fürdőkben, törpe gejzírekben, melyek 40 percenként törnek fel a mélyből. A monda szerint azért ilyen nagy a földfelszín alatti geotermikus aktivitás, mert a föld mélyében ördögök lakoznak.

A város és környéke a nap minden pillanatában gőzfelhőben fürdik az aktívan bugyborékoló, mélyből feltörekvő forró víznek köszönhetően. A legmelegebb vizű medencéket elkerítették a balesetek megelőzése érdekében, a veszélyre tiltó táblákkal hívják fel a figyelmet: „ Ha beleesik a tóba, megfőhet”, hiszen a hőfoka olyan magas, hogy gőzben főzött pudingot vagy onszen tamagót, vagyis a tavakba eresztett, hálóban főtt tojást is lehet venni.

Nyolc fő hévízi részre, hattóra (hattou 八湯, szó szerint nyolc forrás) és kilenc fő geotermikus típusra van osztva, amit dzsigokunek (jigoku 地獄), vagyis pokolnak neveznek. Ebből hat Kannava negyedben, kettő a Sibaseki negyedben található. Kannava a város északi részén a parttól 3,5 km-re található.

Pompás város az egykori pusztítás helyén

augusztus 8.

HIROSHIMA

Egy pillanat – 1945. augusztus 6-án  (majdnem napra pontosan 71 éve)  8 óra 15 perckor – örökre megváltoztatta a világ történelmét. Az atombomba pusztítása Hirosima végét jelentette, több mint 200 ezren haltak meg egy szempillantás alatt, s a nukleáris támadás későbbi hatásai is borzalmasak voltak. Hirosima ma nyugodt nagyváros, megmaradt lakói hihetetlen gyorsasággal építették újjá, de még mindig magán viseli ezeket a sebeket. Régen itt volt Japán első számú katonai raktára és ipari területe (ezért érte a támadás). Mindenképp látogassunk el a Béke Emlékparkba (Heiva kinen-koen), mely a vártól délnyugatra terül el. Mellette magasodik a Genaku Domu (Atomkupola), mely a hirosimai atomtámadás egykori középpontjában áll. A robbanás idején a talaj olyan forróvá vált, mint a Nap felszíne és minden porrá égett. A híres épület csontvázszerű kupolája az egykori ipari bemutatócsarnok helyén áll, ez volt az egyik romjaiban megmaradt épület. A parkban Síremék és a Béke harangja is helyet kapott.

Icukushima

22 kilométerre Hirosima belvárosától a Szentélyek-szigete. Habár hivatalosan Icuku-simaának (Szigorú-sziget), főképp a Mijadzsima (Szentélyek szigete) néven ismert.

Hajó 10 percenként indul, s 180 jenbe kerül. A sintó szentély épületcsoportja az UNESCO Világörökség része.

Az icukusimai szentélyt a japán hagyományok szerint Szuszanoo no Mikoto három lányának szentelték. Szuszanoo a Napistennőnek, Amateraszu Ómikaminak a fivére volt. Az első szentély feltehetőleg már a 6. században állt. A japán hagyomány a 12. századra teszi azt az újjáépítést, amit a Heike nemzetség egykori feje, Taira no Kijomori rendelt el és amelynek a szerkezeti elrendezését a 16. században ismét újjáépített szentély mai alakja is követi.

Legismertebb részlete az icukusimai szentélynek a díszkapu, a torii. Egykor közönséges halandó nem is léphetett be a szigetre, s aki érkezett, az is csak a szent kapun át jöhetett be. A kapu az 1168-as építés óta áll. Kámforfából készült. A jelenlegi kapu az 1875-ös fölújítás óta változatlan. 16 méteres magasságba nyúlik föl a teteje. Dagály idején víz veszi körül, de apálykor az iszapos talaj látható mellette.

Több épület füzére az icukusimai szentély. A belépőt fehér ló fogadja, melynek háza balról látható a hajóról odalátogatók számára. Hosszú fedett, vízre épült folyosók kötik össze az egyes szentélyszakaszokat. A szigeten mindenütt szelíd őzek kísérik a látogatókat.

Bejelentkezés

Ki olvas minket?

Oldalainkat 7 vendég és 0 tag böngészi