Amit Közép-Ázsiáról tudni érdemes

A legnagyobb szárazföld közepe, földünk legkontinentálisabb vidéke. Hideg, zord telekkel s forró nyarakkal. Kazahsztán végeláthatatlan sztyeppéitől délre már igazi magashegységek szabdalják kies tájait. A Tien-San az Alaj és a Pamír 6-7000 méteres óriásai. Folyói kiszáradnak, megrekednek a hatalmas pusztákra érkezve, egyik sem jut el közülük az óceánba.

Közép-Ázsia népei a mai napig nomád életmódot folytatnak. A hegyekbe érve megszűnnek a hagyományos értelemben vett lakott települések, itt a természet az úr. Országai nem is olyan régen még a hatalmas szovjet birodalom államai voltak, fiatal köztársaságai a mai napig fejletlenek. Elszigeteltségük mellett ez nagyban köszönhető a korrupciónak.

Kirgizisztán 1990 óta független állam, előtte a Szovjetunió része volt. Területének nagyrészét hatalmas hegyláncok szabdalják, ezért szokás Ázsia Svájcának is nevezni (bár ezt a „svájcos” vonatkozást már nem egyszer hallottam, s mindig nagyon messze állt a valóságtól) A hegyvidéki ország gazdasági életét a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg. Jelentéktelen ipara is van (arany-, higany-, illetve urán-ércet bányásznak). A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. Túránk az ország fővárosának, Bishkeknek a repteréről indul, mely 4289 km-re található Budapesttől. Az ország területe 198ezer négyzetkilométer, lakossága 6,1 millió fő. A lakosok többsége (75%) szunnita muzulmán hitű. Két hivatalos nyelve az orosz és a kirgiz. Időeltolódás Magyarországhoz képest nyáron +4 óra. Kirgizisztán klímája száraz, kontinentális. A hegyvidékek kemény klímája miatt a turistaszezon rövid időszakra behatárolt. Nyáron, júliusban, augusztusban nagy a hőség, de a helyi programok szempontjából mégis ez a legideálisabb időzítés. Ráadásul nyáron rendezik a nagy vásárokat (bazárokat), ami igazán érdekes élmény. Kirgizisztán eléggé fejletlen ország, de hegyvidékeinek tájképei csodásak, a természet szűz, a kirgiz emberek roppant vendégszeretők. A közép-ázsiai országban hatalmas erdők vannak, többük tele diófákkal. Az Inylchek gleccser a világ egyik legnagyobb gleccsere. Az ország kb. 70 százaléka hegyvidék. Az ország hivatalos pénzegysége a kyrgyzistani som (KGS) 1 som (KGS) = 3,82 forint (HUF).

Tádzsikisztán nagyon hegyes ország, ami határos Afganisztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Kínával. Tádzsikisztán területe 143 ezer négyzetkilométer és kb. 8,9 milliós a lakossága (2017-es adat). Fővárosa: Dusanbe. A tádzsik főváros 4072 kilométerre van Budapesttől. Tádzsikisztánban tádzsikul beszélnek, de a közigazgatásban, üzleti életben az orosz nyelv használata dominál. Az ország a Szovjetunió egyik tagállama volt 1925-1991 között). A tádzsikok kb. 85 százaléka szunnita muzulmán vallású. Tádzsikisztán lakosságának 70 százaléka tádzsik, s a legnépesebb kisebbség az üzbég (kb. 15%). Magyar állampolgároknak kell vízum Tádzsikisztánba. Tádzsikisztánban Magyarországhoz képest az időeltolódás tavasztól-őszig +3 óra. Időjárásra jellemző, hogy a tél enyhe, a nyár pedig forró. Tádzsikisztán hivatalos fizetőeszköze: somoni (TJS) 1 somoni = 38 forint.

A hatalmas kiterjedésű és 18,3 millió lakosú Kazahsztánt csak a hazaút során érintjük. Legnagyobb városa a kb. 1,7 milliós Almati (Alma-Ata), a korábbi főváros. Az új főváros: a kb. 700 ezres Asztana. Kazahsztánban a klíma szélsőségesen kontinentális, ami azt jelenti, hogy száraz, meleg a nyár, és jéghideg a tél. Nyáron nagy a hőmérsékletesés éjszakára a nappalhoz képest. Nyáron nappal 30 fok körüli meleg van, télen a mínusz 40 fok szokványos. Kazahsztánban a tenge a hivatalos fizetőeszköz. Kb. ugyanannyit ér, mint a magyar forint. A tenge értéke sokat romlott az utóbbi időkben, szóval ez kedvező a turistának. Magyar állampolgárok számára turista célú kazahsztáni utazáshoz nem kell vízum 30 napot meg nem haladó tartózkodás esetén. Időeltolódás Budapesthez képest 4 óra.

 

Vissza a túratervhez

Mérföldkövek

italylogo  toroklogo  usalogo  norwaylogo  japan logo 2 

Könyvek

bringaselolap      kka borito elo     Japán boríto

Két keréken a Nagyvilágban

A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:

  • pusizoli.extra.hu
  • pusizoli.weboldala.net
  • pusizoli.notabringa.hu
  • usa.notabringa.hu

Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.

Köszönjük látogatásod!

Közösségi oldalunk

Keresés

Free Joomla! templates by AgeThemes

This website uses cookies

A webhely cookie-k segítségével elemzi a forgalmat. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát.
Statisztikák készítése céljából a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet.