Az indulás napja
Bulgária déli részéről, a Fekete-tenger partjáról indul túránk, hogy rövid bolgár szakasz után, átkelvén a Sztradzsa-hegység vonulatain Törökország kicsiny európai szegletében kalandozzunk. Ez a rész földművelés szempontjából igen termékeny, mediterrán jellegű vidék. Átkelvén a Fekete-tenger partvidéke mentén húzódó vonulaton egy meleg éghajlatú, sűrűn lakott alföldi jellegű tájékra tévedünk, mely Törökország legnépesebb városába, Ázsia kapujába, Isztambul városába torkollik.
Az első szakasz útvonalterve:
Reggel 6:10-kor indul gépünk a budapesti Liszt Ferenc Reptérről, s 8:40-kor (helyi idő szerint) már landolunk is a Fekete-tenger partján található Burgasz város repterén.
Burgasz (30 m, 208 ezer lakos)
Megyeszékhely. Minden irányból víz határolja, a szárazföld felől a Burgaszi-tó, keletről pedig a Fekete-tenger. A déli tengerpart fővárosa, Várna után második legnagyobb üdülővárosa, Bulgária ötödik legnagyobb városa. Érdemes egy kis idő tölteni a partmenti üdülőparkban, valamint megnézhetjük az ettől délebbre a félsziget déli részén lévő kikötőt. Igazi látványossága nincsen, inkább üdülőváros jellegű.
A város után az alig 700 méteres földnyelven halad az autóút a Burgaszi-tó és a Fekete-tenger között. Még kb. 10 km-t kell rajta megtennünk a tóvidéket elhagyva a 2. csomópontnál elhagyhatjuk (9 és 99 út kereszteződése), s a pálya bal oldalán futó kis mellékúton folytathatjuk a túrát.
Időjárás Burgaszban:
Click for weather forecast
Túránk első 67 km-ét a Fekete tenger partvidékén tesszük meg.
Szozopol (21 m, 3500 lakos)
8 km-t haladtunk az öböl mentén. Kis halászváros kikötővel. A „mentség „ városa, részben görögök lakják. Az egykori görög Apollónia területén fekszik. Hozzá tartozik a két kis sziget, nagyobbon a Szent Jánoson tengerészeti iskola található. Innen kezdődik az igazi déli riviéra, amit mi már csak 21 km erejéig élvezhetünk aztán búcsút intünk a Fekete-tengernek. A város után kénytelenek leszünk visszatérni a 99. sz. főútra. A hegyfokok és a homokos öblök között dimbes-dombos szakaszra számíthatunk. Az első sziesztánkat is valahol ezen a szakaszon tölthetjük.
A nap hátralévő részében bevetjük magunkat a hegyek közé, az estét valahol Maliko Tarnovo városának közelében töltjük.
Átlépjük a török határt
A délelőtti órákban megmásszuk a Bulgáriát Törökországtól elválasztó Sztradzsa-hegység 652 m magas vonulatát és begurulunk Törökországba!
Apró mellékutakon haladunk a hegység vonulatával párhuzamosan kicsiny török falvak között Isztambul irányába.
A délutáni órákban elérjük első török városunkat:
Vize (168 m, 12 ezer lakos)
Az első valamirevaló török városunk. Nevezetességei: Kis Hagia Sophia templom mecsettel., Vize erőd tornya büszkén magasodik a város fölé, és egy régi romos-gyomos amfiteátrum is van itt. A hegyek lábánál elterülő sík vidéken haladunk tovább kelet felé.
ISZTAMBUL
A délelőtti órákban végre elérjük Ázsia kapuját.
Isztambul (törökül İstanbul régiesen Sztambul,előző történelmi nevein Bizánc,Konstantinápoly) több mint 13 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve1923-ig fővárosa. Jelenleg İstanbul tartomány székhelye. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett.
Főbb látványosságai:
- Topkapı palota: a palota a szultán hivatalos rezidenciája volt, mely otthont adott feleségeinek, többszáz ágyasának és csatlósok ezreinek. A hárem csak csoportosan látogatható, ha be akarunk jutni korán meg kell váltani a jegyet, mert időpontra szól. Belépőjegy: 20 líra a palotába, s további 15 líra a hárembe. Nyitva 9-17 óráig. A Világörökség része.
- Aja Szófia (Szent Bölcsesség temploma): a kereszténység egyik legpompásabb emléke az építészet csodálatos alkotása. A 15. században mecsetté alakították. Magasba törő kupolájának átmérője 32 méter, magassága 56 méter. 40 bordán nyugvó kupola még ma is a mérnöki tudomány csodája (eredeti kupolája még ennél is nagyobb volt, de egy földrengés során elpusztult). 1934 óta múzeummá alakították át. Belépő 20 líra. Reggeltől estig látogatható. Világörökség része!
- Kék-mecset: I. Ahmed szultán pompás mecsete a világ egyik leghíresebb vallási épülete. 1616-ban készült el. Nevét a külsejét borító kék izniki csempékről kapta. A 23,5 méter átmérőjű 43 méter magas főkupolát, melyet négy hatalmas 5 méter átmérőjű oszlop támaszt alá, félkupolák köre övezi. Körülötte 6 minaret emelkedik a magasba (csak a mekkai Nagymecsetnek van még 6 tornya az egész világon. Nyitva reggeltől estig (dél körül imaidőben nem látogatható). Belépő (könyv szerint) nincsen! Belépéskor a cipőt ne felejtsük el levenni, hosszú nadrág, ujjas póló elvárt!
- Nagybazár: török különlegesség, a vásárlók paradicsoma, fotósok álma. 1461-ben alapították. Szőnyegárusok, ékszerészek, fűszerek és egyéb csecsebecsék garmadája fogad minket. Alkudni nemcsak lehet, hanem természetesen illik is!
- Szulejmán-dzsámi: Isztambul másik, kevésbé híres, de a Kék-mecsethez hasonló szépségű épülete. Itt található az építész: Szinán és maga Szulejmán sírja is. A főépület előtti teraszos kertekből csodálatos kilátás nyílik az Araszarv-öbölre és a Boszporuszra. Ingyenes!
- Hidak a Boszporuszon: 1973-ban építettek először hidat a két földrész közé (Boszporusz-híd). Hosszúsága 1510 méter, 64 méterrel fut a tenger felszíne fölött. Autópálya halad át rajta, használatáért külön díjat kell fizetni. Állandó a dugó és a torlódás rajta. Éjszaka csodálatos LED világítás teszi egyedülállóvá.Azóta megépült Fatih Sultan Mehmet híd (1988) északabbra található, s hosszabb is az előzőnél.
Kék Mecset
Időjárás Isztambulban:
Click for weather forecast
A késődélutáni órákban átkelünk a Boszporuszon a város ázsiai oldalára. Egy éjszakai expresszvonattal utazunk tovább Ankara irányába. A felkelő nap - reményeink szerint - már a török fővárosban fog köszönteni minket a több, mint 400 km-es vonatút után.
