Ankarából indul a második szakasz

Az anatóliai száraz fennsíkok adják az ország szívét. A magasság itt átlagosan 600 és 1200 méter között váltakozik. A két legnagyobb fennsík a Konya-medence és a Tuz-tó medencéje. Erdő itt csak az északnyugati illetve északkeleti részeken található. A fő termény a búza. Termesztenek még árpát, kukoricát, gyümölcsféléket, szőlőt, mákot, cukornádat, rózsát és dohányt is. A területen elterjedt a legeltető állattenyésztés (főként juh és kecske).

Közép-Anatóliában kevés a csapadék, kb. 300 milliméter, ráadásul kiszámíthatatlan, ami sokszor megviseli a növénytermesztést. A túlzott legeltetés miatt a talajerózió egyre több kárt okoz. Nyaranta gyakran vannak porviharok a térségben. A nyarak rendkívül forróak és szárazak, a telek hidegek, sok hóval. Utunk az ország fővárosából indul, s átszelvén a Tuz-tó medencéjét keleti irányban érinti a természetileg egyedülálló vidéket: Kappadókiát.

Útvonalunk Közép-Anatóliában:

ANKARA (938 m, 4,5 millió lakos)

1923 óta Törökország fővárosa. Ankara(régiesen Angora) 1923. óta Törökországfővárosa, második legnagyobb városa Isztambulután, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. A város egyben Ankara tartományszékhelye is. Itt székel aparlamentés itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az AnıtkabirbanMustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régiófontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.

Látványosságai:

Anıtkabir: A főváros egyik legnagyobb látnivalója , mely az Anittepe városrészben egy dombon található. Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaságalapítója, első elnöke és legnagyobb reformere mauzóleuma. 1953-ban fejezték be, stílusában modern és ókori elemek keverednek. A szomszédos múzeumban megtalálhatóak Atatürk emlékei: levelei, személyes tárgyai, fényképei, valamint az államelnök viaszszobra is. A mauzóleum minden nap nyitva tart, a múzeum hétfő kivételével minden nap.

Haci Bayram Camii: a város fő dzsámija Augustus templomának romjai szomszédságában.

Citadella: egy dombtetőről uralja a várost (a Haci Bayram-től keletre található). A belső várfal gyűrűje a 7. században épült. Ma még 15 tornya áll. A váron belüli keskeny utcákat 17-18. századi faházak szegélyezik, ahol nagyjából úgy zajlik az élet, mint évszázadokon át.

Kocatepe-mecset: Ankara legnagyobb mecsete a belvárosban található.

Időjárás Ankarában:

Click for weather forecast

A főváros után délnek haladunk tovább a Közép-Anatóliai fennsíkon a Tuz-tó irányába.

A Nagy-Sóstó partján

Tuz-tó              (905 m)

Törökország 2. legnagyobb tava nyáron nagyrészt kiszárad, s egy hatalmas hófehér sómező található a helyén. A lefolyástalan közép-anatóliai síkság belső vidéke ezen a helyen összpontosul egy 80*50 km-es sóstóban, melynek maximális mélysége 1,5 m, de nyaranta szinte teljesen kiszárad. Évente 300ezer tonna sót termelnek ki belőle. Sótartalma igen, magas 33%-os (sósabb, mint a Holt-tenger).

Utunk kétszer halad közvetlenül a tó pardvidékén, először egy 20 km-es, majd egy 10 km-es szakaszon.

Kappadókia

2 nap után újra nagyvárost érintünk, elérjük Aksarayt.

Aksaray Törökország Aksaray tartományának központja. Megérkeztünk Kappadókia nyugati csücskébe. Mögötte már látszik a Hasandağı (3268 m) vonulata. A város egykoron a Selyemút mentén feküdt. A város és a tartomány gazdag történelmi látnivalókban, szeldzsuk és oszmán műemlékek mellett számos korai (5. – 11. századi) keresztény műemlék is megtekinthető. A város legnagyobb látványossága az Egri-minaret, mely nem más mit a török „Pisai ferde torony”, ugyanis tornya 27 fokot zár be a függőlegeshez képest.

Időjárás Aksarayban:

Click for weather forecast

A város után, már Kappadókia vidékén kalandozunk, mely Közép-Anatólia, s egyúttal Törökország egyik legérdekesebb vidéke.

Egykor a Hettita-birodalom szíve volt, majd később független királyság lett. A Római Birodalom egyik tartományaként még a Biblia is megemlíti a területet. A környék holdbéli táj jellegének köszönheti legfőbb vonzerejét, melynek köszönhetően Törökország egyik jelképe lett. A mesebeli tündérkéménynek nevezett alakzatok a hely névjegyei, melyek a további szilaformákkal együtt a szivárvány minden színében tündökölnek hely és napszaktól függően. A terület bővelkedik misztikus legendákban, mondákban, mesékben.

Első kappadókiai látványosságunk az Ilhara-völgy lesz:

A Melendiz folyó a tufarétegekbe erősen belevágódott, s így keletkezett az Ihlara-völgy. Ebben a szakadék-árokban a kora-kereszténység korából származó templomok találhatók, amelyek egyáltalán nem közönséges látványukkal meglehetősen ismertek. Selime és Yaprakhisar falvaknál pompás tündérkémények láthatók. A völgy hossza 14 km, benne jól kiépített turistaút vezet végig. Ha leengednek, lehet, hogy érdemes lenne inkább kerékpárral végigjárni?! Ez majd a helyszínen kiderül. Ha mégsem, akkor inkább az Ihlara-i végéből érdemes gyalog bemerészkedni pár kilométer erejéig.

Estére talán elérjük Derinkuyut, mely föld alatti városáról híres.

Többszintes földalatti városáról híres (melyből a felszínen semmi sem látható). Minden szint egy alagútlabirintus, ahol emberek és állatok számára kialakított lakónegyedek éppúgy megtalálhatók, mint borpincék, sütödék, vagy éppen szellőzőaknák. Felfedezésük közben klausztrofóbiás érzés keríthet hatalmába minket, így a könyv szerint csak kevesen érik el az alját. A járatokban valaha 10ezer arabok elől elbújt keresztény élte a mindennapjait. A felső szinteket templomnak, az alsókat raktáraknak használták. A labirintusokat úgy tervezték, hogy ha fel is fedeznék a főbejáratot, lehetetlen legyen eltalálni a búvóhelyekhez. Továbbá gördíthető kőlapokat tartottak készen arra, hogy egy pillanat alatt elzárhassák a bejáratokat. A 40 méter mélyen lévő alsó pontig a föld alatti városok alagutakkal vannak összekötve, melyek egy természetes ventilláció révén friss levegővel látták el a lakókat.

Göreme Nemzeti Park - Kappadókia szíve

A terület 1985 óta a Világörökség részét képezi. Csodálatos szabadtéri múzeuma van (8-18 óráig). Az itteni sziklakápolnák 10-13. századból származnak. Leglátványosabbak a Karanlik Kilise (Sötét Templom), az Elmali Kilise (Alma  Templom), valamint a Tokali Kilise (Csatos Templom). A különös sziklaalakzatokkal teli közeli völgyeket hátborzongató troglodita barlanglakások szövik át. Göreme után útbaejtjük Zelvét, ahol három völgyben elhagyatott kolostorok vannak sziklába vésve.

Ürgüp              (1061 m, 18 ezer lakos)

Göremétől 16 km-re van a terület legrégebbi települése a hatalmas vulkanikus sziklára épült Ürgüp a lenyűgöző hegyes csúcsokkal. Az öreg városrészben még rengeteg eredeti görög lakóház található. A Termenni kívánsághegyről hatalmas a panoráma, s a szent sírjánál szokás szerint kívánhatunk valamit, bízva abban, hogy teljesülni fog.

Az Erciyes vulkán lábánál

Anatólia legmagasabb hegye (3916 m) minden irányból büszkén uralja a látóhatárt. Develi városából 1252 méterről indulunk a meghódítására, s a 2217 méter magas aszfaltos hágóig 965 méter szintet kell legyőznünk 18 kilométeren. A hágóban télen síparadicsom üzemel, nyáron valószínűleg egy-két kis hotelt találunk. Innen 30 km lejtő következik.

A szakasz végcélja Kayseri városa.

Törökország 7. legnépesebb városa az Erciyes vulkán lábánál fekszik. Különös látványossága nincsen, de arra alkalmas, hogy feltöltsük élelmiszer-készletünket, hiszen túránk legnéptelenebb szakasza következik.

Időjárás Kayseriben:

Click for weather forecast

Kayseri

Kayseriben éjszaka ismét vonatra szállunk, s holnap reggel, már a Mercan-hegység néptelen útjain folytatjuk a túrát.