Talán könnyebb úgy tervezni, hogy korlátlan szabadidő, pénz és ráérő társak állnak rendelkezésünkre, de mi van, ha mindegyik valamilyen feltételhez kötött? Egy szóban, kihívás! De a legfontosabb célkitűzésünk volt, hogy bárhova is kerülünk, hozzuk ki belőle a legjobbat. Így szinte „miért ne, úgyis jó lesz” alapon választottuk ki az olasz főváros és a szicíliai Catania városa közötti útvonalat. Egy kis előzetes: a célkitűzés teljesítése sikeres volt!
 |
 |
Régi nagy álmom volt Tenerife, a "legmagasabb" spanyol sziget, már akkor kinéztem magamnak, amikor 2011-ben a szomszédos Gran Canarián kalandoztunk négy napot. Idén végre ide is sikerült olcsóbb repjegyet találni, s ha egyedül is, de belevágtam a nagy kalandba.
Eddig is szerettük a Pireneusokat. A Katalónia forró pusztáiból kiemelkedő kopott sárgás, mediterrán cserjékkel benőtt domboktól, Franciaország sejtelmesen ködös, már-már alpesi jellegű rétjein át egészen az andorrai mélyzöld fenyvesekig. Egy európai magashegység, mely sokak szerint olyan, mint az Alpok, szerintem pedig egyáltalán nem hasonlít rá. Egy hegység mely elválasztja egymástól az óceán felől érkező hűs, esős éghajlatot, a száraz és forró mediterrántól.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÚRÁRÓL
Két sziget, egy kaland. Korzika és Szardínia, a Földközi-tenger második és negyedik legnagyobb szigete a Tirrén-tengeren közel egymástól, mégis két teljesen más világ. Korzika a franciáké, Szardínia az olaszoké. Míg az előbbi az Alpok folytatásaként dús fenyőerdőkkel, felhőbe burkolódzó rideg, kopár kétezres csúcsokkal fogadott minket, addig az utóbbi már igazi mediterrán sziget, kopott, sárgás-barnás csúcsokkal és irdatlan hőséggel. Korzika több mint tíz éve ott lapult terveink között, várva a lehetőséget. Éveken keresztül felmerült lehetséges úticélként, de eddig mindig „B-terv” maradt. Idén végre eljött az ideje, hogy felfedezzük!
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÚRÁRÓL
Hora Sfakion 2010. július 31.
A Líbiai-tenger hullámai uralják a látóhatárt. Végtelen víztömeg, ameddig szem ellát, egy aprócska kivétellel. Egy apró sziget barnás sziluettje töri meg a nyílegyenes horizontot. Harminchat kilométerre található Kréta déli partvidékétől ez a kopár, alig 27 km2-es kis szárazföld, mely mindössze száz állandó lakossal bír. Nincs odaát semmi érdekes, mi mégis szomorú szívvel, lemondóan méregetjük. Szülővárosomból, Szombathelyről indultam még nagyjából három héttel ezelőtt azzal a céllal, hogy végig kerékpáron tegyem meg az utat idáig. Keresztültekertem Magyarországon, a Balkán vonulatain és Görögország egészén, hogy itt lehessek, de az utolsó 36 kilométer kifogott rajtam. A görög válság miatt ugyanis nem közlekedik a komp. Gávdosz továbbra is álom maradt. Európa legdélebbi pontjának elérése meghiúsult, de már ekkor tudtam, nem örökre. Egyszer majd visszatérek még kontinensünk legnaposabb szegletére!
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A TÚRÁRÓL
Az emberek többsége - köztük én is - képes a világ túlsó végére elutazni, hogy csodálatos tengerparti útszakaszokon bringázzon. A hosszú évek alatt viszont rá kellett jönnöm, hogy az egyik legszebb tengerpart éppen az amelyik legközelebb esik hozzánk. Budapestről Senj városa kereken 500 kilométer, alig öt órai autózással elérhető. Mint távban, mint időben ez van a legközelebb. S leérve rögtön a leglátványosabb, sziklás, vad partszakaszok tárulnak elénk, apró mélykék öblökkel és a szigetek hófehér sziklás oldalaival. Az évek során megjártam már Crest, Losinjt, Krk-et, Rab-ot, Pag-ot, Dugi Otok-ot, de folyton-folyvást visszatérésre csábít ez a vidék. 2019 áprilisában, feleségemmel, Diával kettesben vágtunk neki a Velebit néptelen útjainak meghódításának, majd pedig Rab és Krk szigetén kalandoztunk.
Általános információk a túráról (útvonal, táv, szintemelkedés, térképek, fotók)
Ha ősz, akkor futószezon. Ha futás akkor pedig maraton. Jó pár éve a felkészülés teszi ki a szeptemberi és októberi hétvégéimet, délutánjaimat. Idén a kétszeres jubileum tiszteletére (40. születésnap, 20. maratoni verseny) egy távoli, kicsit egzotikus maratoni versenyt néztem ki magamnak: a Larnaka Maratont, melyet november 18-án rendeztek a ciprusi üdülővárosban. Öcsém, Marci szintén maratonra készült, Aliz pedig élete első félmaratonjára gyúrt, így azt terveztük, hogy akklimatizáció gyanánt már 3 nappal a verseny előtt, csütörtökön elutazunk Ciprusra. Repülőjáratunkat viszont törölték, s még két nappal korábban, már kedden tudtunk csak elutazni. Így viszont 4 napot nem akartunk Lárnakában eltölteni, helyette bringákat béreltünk és nekivágtunk a sziget felfedezésének. Jó döntés volt!
Mélykék tenger, csodálatos hegyvonulatok, sziklás partok, zöldellő narancsligetek, terméskőből épült hangulatos falucskák. Néptelen, nyugodt utak, türelmes autósok és rengeteg hasonszőrű bringás, aki a közép-európai, rendre nehezen éleledező, kellemetlenül hideg tavasz elől menekül ide. Azt hiszem nem kell tovább magyaráznom, miért is fordult meg a fejemben, az a gondolat, hogy másodszor is körbetekerjem Mallorcát. Dia öt éve, Csabi fiúnk születése miatt sajnos nem tudott velünk tartani, akkor Tomi és Kriszti voltak a társaim. Így én nosztalgiázni, ő pedig felfedezni indult a Baleár-szigetek legnagyobbikára. Kerékpárt idén sem hoztunk magunkkal, hisz hatalmas a kölcsönzői kínálat, így fejenként 25 euróért béreltünk "lovakat", jóval kevesebbért, mintha repülőn szállítottunk volna ide sajátjainkat. A "reptetés" során fellépő macerákról nem is beszélve. Így nem is maradt más dolgunk, mint kölcsönbringáink nyergébe pattanva élvezni a sziget ezernyi csodáját. Úgy gondolom, Mallorca megér egy-két kört!
Olaszország Európa talán legsokoldalúbb országa. Teljesen más képet kap az utazó a Dolomitok magasba törő csúcsai közt barangolva, a Pó-síkság végtelen egyeneseit járva, az Adriai-tenger homokos, vagy a Tirrén-tenger gyakran sziklás partvidékén utazva. 2004-ben Diával már egyszer vállalkoztunk az ország meghódítására, akkor Magyarországról indulva Velencén, Bolognán, Firenzén, Sienán és Rómán áthaladva egészen a Nápoly alatt lévő Capri-szigetéig jutottunk. 2011-ben ettől teljesen eltérő útvonalon, az Appenninek-hegyvonulatát követve tekertünk le Nápolyig, onnan pedig a Tirrén-tenger partján Szicíliáig. 9 napot töltöttünkel a Földközi-tenger legnagyobb szigetén, majd még plusz két napot Máltán. Fizikailag egy kifejezetten nehéz, ugyanakkor szemet gyönyörködtető kerékpártúra leírása következik...
Lelkes csapat gyűlt körém 2010 nyarára tervezett egyhónapos, több mint 3000 kilométeres kerékpártúrára, melynek célja, hogy szülőhelyemről, Szombathelyről végig kerékpáron hódítsuk meg Európa legdélebbi pontját, mely a görögországi Krétától délre található Gavdosz-szigetén található. Sajnos a görög válság meghiúsította tervünket, de Krétát így is elértük és végigtekerhettünk csodálatos déli partvidékén. A hazaút során pedig még a Svájci-Alpokban is kerekeztünk egy keveset. Hogy hogyan jött ez össze? A beszámolóból minden kiderül...
A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:
Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.
Köszönjük látogatásod!
