2018 nyarán ismét elhagyjuk a megszokott, biztonságos Közép-Európánkat, s kontinensünk legkeletibb részére látogatunk. A Kaukázus országait szeretnénk felfedezni: Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt. Kerékpáros szemmel egy nehéz, embert próbáló útvonalat terveztünk: aszfaltburkolat nélküli kétezres hágókon, kopár hegységek közt, vagy perzselő kősivatagban halad majd utunk, de az út viszontagságai mellett igyekszünk az országok szépségét is felfedezni, kultúráját befogadni.
Grúzia - Örményország - Azerbajdzsán
- kerékpártúra a Kaukázus országaiban -
A grúz emberek úgy tartják, hogy amikor Isten kiosztotta az országokat a világ népei között, hibázott egyet, és a grúzoknak elfelejtett országot adni. Kellemetlen szituáció, Isten sokat törte a fejét, hogy mi legyen a megoldás. Másoktól mégsem vehet el területet, abból csak konfliktus lenne. Az meg kinek kell? Veszekednek azok a népek így is eleget. A legenda szerint Isten végül úgy tudott kijönni ebből a kínos helyzetből, hogy szíve csücskét, a saját maga számára félretett kis gyöngyszemet, a mai Grúziát adta az eredetileg ország nélkül maradt népnek. A grúzok némi szerencsével így juthattak hozzá ehhez a gyönyörű országhoz.
Ha nem is a teremtésig nyúlik vissza a kis állam története, kultúrájának ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. A világháborúk alatt a Szovjetunió martalékává vált, s csak 1991-ben vált ismét független álammá.
Ami az ország természeti értékeit illeti, helytállók a fenti mondatok. A Nagy-Kaukázus lábánál fekvő ország bővelkedik természeti látnivalókban. Utunk végig kalandos folyóvölgyeken, hegyvonulatok közt, vagy azokra felkaptatva vezet.
Grúziától délre elterülő Örményország talán az egyik legrégebbi és legnagyobb történelmi civilizáció a világon. A hagyomány szerint az örmények voltak az első nemzet, akik – a források szerint – i.sz. 301-ben felvették a kereszténységet. A keresztény építészet legősibb példái a mai napig fellelhetőek a kis, hegyvidéki országban, mely vallási meggyőződése miatt állandó konfliktusban van szomszédjaival. Török határait lezárták, Azerbajdzsánnal pedig folyamatos harcot vív Hegyi-Karabah tartományért. Az országot egy szegény, de büszke nép lakja. Számukra mindennél fontosabb az ország jelszava: „egy nép, egy kultúra”. Nemzetüket, országukat, múltjukat fennen hirdetik, megbecsülik ősi kultúrájukat és természeti adottságaikat. Örményországról azt szokás mondani, hogy a „kövek országa”. Az elnevezést a vadregényes, kopár sziklás hegyeiről és vulkanikus képződményeiről kapta.
Azerbajdzsán a három kaukázusi ország közül a legnagyobb. Érdekes keveréke fogadja a látogatót a szocializmusnak és az iszlámnak, a modernitásnak és a tradíciónak. A Magyarországnál alig kisebb országban minden megtalálható a havas hegycsúcsoktól a forró kősivatagokig, a végtelen pusztától az érintetlen hegyvidékekig. Visszatérünk a Nagy-Kaukázus lábához, majd ezt követve haladunk egészen az ország csillogó-villogó fővárosáig, a Párizs és Dubaj szerelemgyerekeként emlegetett, a Kaszpi-tenger partján fekvő Bakuig.
Azerbajdzsán a tűz országa, olajkutak bólogatnak, s termelik az ország tőkéjét, kicsivel odébb iszapvulkánok törnek a felszínre. Bízunk benne, hogy bennünket is fűt majd még a lelkesedés, mire a 2200 km-es túra végén megpillanthatjuk őket.