Utunk New Yorktol Detroit varosaig
Turank 11 napjan, 1197 km megtetele utan elertuk Detroit varosat. Jelenleg Chatilin-nal vendegeskedunk, igy vegre van ido es lehetoseg egy rendes beszamolora.
Junius 24-en nehez szivvel, de bizakodva inditott minket utnak Joli es Attila, de mi is tudtuk, hosszu, kemeny ut all elottunk. Nem volt konnyu elso napunk, de ez mindig igy van egy turan. Az 50 km lakott terulet utan jottek a dombok es a hoseg. 32 fokot mutatott a homero, s egyre kemenyebben teltek a kilometerek. Ugy terveztuk, hogy elso nap atszeljuk New Jersey allamot, s a Delaware folyo mellett alszunk, de egy kis eltevedes, s a huzos dombok miatt vegul, kicsit korabban tertunk nyugovora. Masnap mar Pennsylvania allam utjain haladtunk, hatalmas erdosegekben, s megismerkedhetdtunk vegre az amerikai videki eletformaval is, mely teljesen elut a mienktol. Itt teljesen mashogy nez ki a termeszethez kozeli eletmod, mint nalunk. Mindenki autoval megy mindenhova, gyaloglo, setalo embereket nem latni az ut mellett. A hazak csodasan karbantartottak, szepek, a kertekben selyempazsit, hangulatos kerti butorok, de amint veget er a telekhatar, ott kezdodik a dzsungel. Erdei utak nincsenek, szerintem az erdokbe itt rajtunk kivul senki sem mereszkedik be. Igy vadkempingezni sem nehez, egy szabaly van, oda kell menni, ahova autoval nem lehet bejutni. Ott nem zavar senki. Ez eddig bejott. Masodik nap delutan es harmadik nap, nagyon dombos lett a terep, szinte egy meter nem volt sik. De nemam kis buckak, hanem komoly emelkedok alltak az utunkba. 10-15 perc felfele kuzdelem, 1-2 perc lefele szaguldas, ebbol allt a program. Nemelyik dombra ugy kellett feltolni a gepet. Az egyik delelott emiatt alig 13 km/h volt az atlagunk, mely 110-es napoknak nem tul biztato.
Harmadik nap delutan rakezdett az eso, s esett, esett egyfolytaban. A videk sikabb lett, folyovolgyben haladunk, igy gyujtottuk a kilometereket szepen. Szerencsere ejszakara talaltunk egy elhagyatott pajtat, ott huztuk meg magunkat. Meg negyedik nap is esos volt, igy nem sokat pihentunk. Sok latnivalo nem volt, kis falucskak, hatalmas erdosegek, s az ut menten sok-sok kertvarosi jellegu haz. Embereket nem lattunk, csak autoban ulve. A napok kisse osszefolytak, annyi jellegzeteset nem lattunk. Szerencsere nyilvanos konyvtarat minden kis varosban talalunk nagyon kedvesek velunk, miutan Dia eloadja, hogy nem tududunk sajnos mobilozni, s rogton odavezetnek egy gephez, igy a kommunikacio megoldott.
Junius 30-an aztan vegre megtort az egyhangusag, ugyanis a delelotti orakban elertuk a hires Niagara vizesest. Kepeken szerintem mar mindenki latta, de eloben persze sokkal kaprazatosabb volt az az eszmeletlen mennyisegu duborgo viz. Sokat emlegettuk Bimbyt, hogy o biztosan leevezne rajta, vagy legalabb felevezne es megfurdetne minket. De mivel o sajnos nincsen itt, igy helyette megoldjak ezt masok, igaz egy kicsit komolyabb hajokkal.
A kanadai hataratlepes siman ment, jofej volt a hataror. Errol az oldalrol talan meg szebb a vizeses, s nincs is az a tulekedes, mint az USA oldalon. Koradelutan indultunk tovabb. Mivel St. Catherines varosaban visszamondtak a szallasunkat, igy meg sem alltunk az Ontario-to partjaig. Hatalmas viz ez, akar egy tenger. S a szel miatt szepen hullamzott is. Nem tul meleg, de a furdes jol esett a kozben kellemesse valo napsutesben. A to partjan tortottunk egy ejszakat, majd hatszellel indultunk tovabb nyugatnak. Hamilton varosa kisse megtrefalt minket, igy 10 km kerulovel kezdtuk a napot, raadasul julius 1. Canada day nemzeti unnep, igy a boltok is zarva voltak. Csak kis boltokbol sikerult dragan kajat vennunk, igy a nemzeti unnep szamunkra eleg ehezos volt. A szel viszont repitett minket Parison at egeszen London varosaig. 152 km-t tettunk meg a segitsegevel. Este hatalmas tuzijatek es koncertek voltak a varosban, melyet tavolrol mi is lathattunk, hallhattunk. Itt aztan nemcsak szilveszterkor lehet tuzijatekozni, de holnap itt USA-ban is nemzeti unnep lesz (july 4 - Independence day,) s mar itt is aruljak a tuzijatekot rendesen. Tegnap este atkompoztunk a Szent Klara folyon vissza az USA-ba, azon belul Michigan allamba. A hataror kisse szorozos volt, de szerencsere Dia minden kerdesere megfelelet, igy rendben visszalephettunk az orszagba. USA-ban Kanadahoz kepest olcsobbak az arak, igy jol bekajaltunk vegre az egynapos koplalas utan.
Bővebben: Hullámvasút és síkság