bmenu1     fb1    insta1  

Ha minden rendben megy és simán átengednek a határon, akkor 3 napig kanadai földön folytatjuk a túránkat a Nagy-tavak között elterülő sík vidéken napi 135 kilométerek várnak ránk.

A következő 3 nap útvonala:

 

Niagara a Kanadából nézve:

St. Catharines városa:

A Szivárvány-híd túloldalán már Kanadába érkezünk. Innen is érdemes megcsodálni a Nigarát, mert innen szemből látszik mindkét hatalmas vízesés, sokkal jobb a rálátás. A folyót elhagyva észak felé vesszük az irányt, így érjük el St. Catharinest, mely 19 km-re fekszik az Ontario-tótól. Jellegzetes kanadai városka. Fontos hajózási határállomás a Kanada és USA között, ugyanis közvetlenül mellette található a Welland-csatorna. Ezen közlekednek a hatalmas tengerjáró hajók az Erie és az Ontario tó közötti majdnem 100 méteres szintkülönbséget hatalmas zsiliprendszerrel oldják meg, melyből jópár a közvetlenül a város mellett is látható. A „parkok városa” megtisztelő nevet viseli.

A város után 50 km-es szakaszt az Ontario-tó partján kerekezzük végig. A képen Hamilton városa látható:

Az észak-amerikai 5 Nagy-tó közül a legkisebb, de így is 33-szor nagyobb a mi Balatonunknál. A világ 14. legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 246 méter (így jócskán a tengerszint alá nyúlik). Az Erie-tóból érkező Niagara folyó táplálja és a Szent Lőrinc folyó vezeti le felesleges vizét az Atlanti óceánba. Mi a tó délnyugati részén fogunk megtenni kb. 50 km-t Hamilton városáig. Szemközt található Kanada legnagyobb városa, Toronto, de a tó itt 46 km széles, így sokat nem fogunk látni belőle.

Hamilton

Kanadai tartózkodásunk legnagyobb városa az Ontario-tó délnyugati csücskében fekszik. Ontario tartomány székhelye. Fejlett, modern nagyváros csodálatosan karbantartott parkokkal. A város után a 8-as út jobb oldalán található a Spencer Gorge Wilderness Area, melyben egy gyönyörű vízesés látható (Webster Falls). Útvonalunktól alig prá kilométerre északra esik.

A tavat elhagyva vízszintes, egyhangú, sík vidék következik Európából "lopott" városnevekkel: Párizs, London.

 

 

 

Július 2-án érintjük London városát. De nem fogjuk látni sem a Big Ben-t, sem a Tower Bridge-t, sőt még a London Eye-t sem. Ugyanis ez a város Kanadában van.

A kanadai Londont az európai névrokonáról nevezeték el. A hajózásra alkalmatlan Thames (Temze)-folyó partján áll. Egyetemi város. Nevén kívül másban nem igazán hasonlít az eredetihez. Fontos közlekedési csomópont. Korábban jelentős árvizek és tornádó is sújtotta. Oxford street azért itt is megvan! Még 118 km maradt Kanadából, melyet egy jellegtelen, sík, nyílegyenes utak szabdalta mezőgazdasági vidéken fogjuk átszelni.

Július 3-án, hosszú-hosszú unalmas vidék után begurulunk Sombra városába.

A Huron és a St. Clair tavat összekötő Szent Klára folyó mellett fekszik, mely természetes határt képez Kanada és USA közt. Az 1 km széles folyót komppal szeljük át. A kompot a Bluewater Ferry hajóstársaság működteti. A járatok korahajnaltól késő estig 15-20 percenként indulnak.

A folyó túlparjtán Marine City városa vár ránk:

Újra USA-ban. Negyedik államunk Michigan következik. A St. Clair tó északi partvidékén kanyarodunk dél felé, s Detroitot vesszük célba. A Szent Klára tó az azonos nevű folyóval csatlakozik a Huron és a Detroit-folyóval az Erie-tóhoz.

 

S a mai nap elérjük a szakasz végpontját, Detroit városát.

 

DETROIT      (713 ezer lakos, 190 m tszfm.)

Michigan tartomány legnagyobb városa, az azonos nevű folyó mellett található, melynek túlpartján már Kanada foglal helyet. Mi azért nem ebből az irányból érkezünk, mert a folyón átnyúló egyetlen híd és alagút egyikén sem engedélyezett a kerékpáros forgalom, ezért kénytelenek voltunk északról kerülni a Szent Klára tavat.

Jelentős kikötő- és iparváros, az amerikai autógyártás fellegvára, a Ford, a Chrysler, a Dodge, a GM és a GM leányvállalatai egy részének (Saturn, Chevrolet, Pontiac, Hummer, Cadillac ésBuick) otthona. Becenevei többségét is ebből eredően kapta, messze a leggyakrabban Motor city vagy rövidebben Motown néven emlegetik. A 2004-es népességszámlálás alapján az Egyesült Államok 11. legnagyobb városa. Az utóbbi évtizedekben, az autógyártás hanyatlása miatt Detroit jelentős része kiürült, szellemvárossá lett: több ezer felhőkarcoló, családi ház, templom, iskola, színház és rendőrségi épület ma már kong az ürességtől, sőt a szegények lakta külvárosok is elnéptelenedtek.

Belvárosa viszont pompás a folyó partján hatalmas felhőkarcolókkal.

Számos múzeumát érdemes felkeresni, amelyekben értékes gyűjteményeket találunk. Látogassunk el a Detroit Historical Museum-ba, amely a város és természetesen az autógyártás történetét mutatja be. 

Keressük fel a The Detroit Institute of Arts-ot, ahol az elmúlt évszázadokban készített gyönyörűszép festményeket tekinthetünk meg, a és a Belle Isle Parkban található Dossin Great Lakes Museum-ot, ahol a Nagy-Tavak hajózási történetével ismerkedhetünk meg.

Utunk New Yorktol Detroit varosaig

Turank 11 napjan, 1197 km megtetele utan elertuk Detroit varosat. Jelenleg Chatilin-nal vendegeskedunk, igy vegre van ido es lehetoseg egy rendes beszamolora.

Junius 24-en nehez szivvel, de bizakodva inditott minket utnak Joli es Attila, de mi is tudtuk, hosszu, kemeny ut all elottunk. Nem volt konnyu elso napunk, de ez mindig igy van egy turan. Az 50 km lakott terulet utan jottek a dombok es a hoseg. 32 fokot mutatott a homero, s egyre kemenyebben teltek a kilometerek. Ugy terveztuk, hogy elso nap atszeljuk New Jersey allamot, s a Delaware folyo mellett alszunk, de egy kis eltevedes, s a huzos dombok miatt vegul, kicsit korabban tertunk nyugovora. Masnap mar Pennsylvania allam utjain haladtunk, hatalmas erdosegekben, s megismerkedhetdtunk vegre az amerikai videki eletformaval is, mely teljesen elut a mienktol. Itt teljesen mashogy nez ki a termeszethez kozeli eletmod, mint nalunk. Mindenki autoval megy mindenhova, gyaloglo, setalo embereket nem latni az ut mellett. A hazak csodasan karbantartottak, szepek, a kertekben selyempazsit, hangulatos kerti butorok, de amint veget er a telekhatar, ott kezdodik a dzsungel. Erdei utak nincsenek, szerintem az erdokbe itt rajtunk kivul senki sem mereszkedik be. Igy vadkempingezni sem nehez, egy szabaly van, oda kell menni, ahova autoval nem lehet bejutni. Ott nem zavar senki. Ez eddig bejott. Masodik nap delutan es harmadik nap, nagyon dombos lett a terep, szinte egy meter nem volt sik. De nemam kis buckak, hanem komoly emelkedok alltak az utunkba. 10-15 perc felfele kuzdelem, 1-2 perc lefele szaguldas, ebbol allt a program. Nemelyik dombra ugy kellett feltolni a gepet. Az egyik delelott emiatt alig 13 km/h volt az atlagunk, mely 110-es napoknak nem tul biztato.

Harmadik nap delutan rakezdett az eso, s esett, esett egyfolytaban. A videk sikabb lett, folyovolgyben haladunk, igy gyujtottuk a kilometereket szepen. Szerencsere ejszakara talaltunk egy elhagyatott pajtat, ott huztuk meg magunkat. Meg negyedik nap is esos volt, igy nem sokat pihentunk. Sok latnivalo nem volt, kis falucskak, hatalmas erdosegek, s az ut menten sok-sok kertvarosi jellegu haz. Embereket nem lattunk, csak autoban ulve. A napok kisse osszefolytak, annyi jellegzeteset nem lattunk. Szerencsere nyilvanos konyvtarat minden kis varosban talalunk nagyon kedvesek velunk, miutan Dia eloadja, hogy nem tududunk sajnos mobilozni, s rogton odavezetnek egy gephez, igy a kommunikacio megoldott.

Junius 30-an aztan vegre megtort az egyhangusag, ugyanis a delelotti orakban elertuk a hires Niagara vizesest. Kepeken szerintem mar mindenki latta, de eloben persze sokkal kaprazatosabb volt az az eszmeletlen mennyisegu duborgo viz. Sokat emlegettuk Bimbyt, hogy o biztosan leevezne rajta, vagy legalabb felevezne es megfurdetne minket. De mivel o sajnos nincsen itt, igy helyette megoldjak ezt masok, igaz egy kicsit komolyabb hajokkal. 

A kanadai hataratlepes siman ment, jofej volt a hataror. Errol az oldalrol talan meg szebb a vizeses, s nincs is az a tulekedes, mint az USA oldalon. Koradelutan indultunk tovabb. Mivel St. Catherines varosaban visszamondtak a szallasunkat, igy meg sem alltunk az Ontario-to partjaig. Hatalmas viz ez, akar egy tenger. S a szel miatt szepen hullamzott is. Nem tul meleg, de a furdes jol esett a kozben kellemesse valo napsutesben. A to partjan tortottunk egy ejszakat, majd hatszellel indultunk tovabb nyugatnak. Hamilton varosa kisse megtrefalt minket, igy 10 km kerulovel kezdtuk a napot, raadasul julius 1. Canada day nemzeti unnep, igy a boltok is zarva voltak. Csak kis boltokbol sikerult dragan kajat vennunk, igy a nemzeti unnep szamunkra eleg ehezos volt. A szel viszont repitett minket Parison at egeszen London varosaig. 152 km-t tettunk meg a segitsegevel. Este hatalmas tuzijatek es koncertek voltak a varosban, melyet tavolrol mi is lathattunk, hallhattunk. Itt aztan nemcsak szilveszterkor lehet tuzijatekozni, de holnap itt USA-ban is nemzeti unnep lesz (july 4 - Independence day,) s mar itt is aruljak a tuzijatekot rendesen. Tegnap este atkompoztunk a Szent Klara folyon vissza az USA-ba, azon belul Michigan allamba. A hataror kisse szorozos volt, de szerencsere Dia minden kerdesere megfelelet, igy rendben visszalephettunk az orszagba. USA-ban Kanadahoz kepest olcsobbak az arak, igy jol bekajaltunk vegre az egynapos koplalas utan. 

Két keréken a Nagyvilágban

A honlapot szerkeszti és a túrabeszámolókat írta: Puskás Zoltán (pusizoli).
A nagyvilagban.hu a következő, korábban az alábbi címeken elérhető weboldalat tartalmát egyesíti:

  • pusizoli.extra.hu
  • pusizoli.weboldala.net
  • pusizoli.notabringa.hu
  • usa.notabringa.hu

Az oldal tartalmi elemei - a forrás-megjelölés és szerzővel való egyeztetés után - szabadon felhasználhatóak.

Köszönjük látogatásod!

Közösségi oldalunk

© 2018 Két keréken a Nagyvilágban

Keresés

logo1

Tovább a hegymászós oldalra

Hegyi logo2

Free Joomla! templates by AgeThemes

This website uses cookies

A webhely cookie-k segítségével elemzi a forgalmat. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát.
Statisztikák készítése céljából a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet.