Ma a reggeli órákban indult gépünk Budapestről Londonba, majd átszállás után New York JFK repterére, ahová helyi idő szerint a késő délutáni órákban érkezünk meg. Megpihenünk valahol az Atlanti óceán partvidékén,s a holnapi nap során nyakunkba vesszük a várost.

Rövid élménybeszámoló az első napok történéseiből

Szombat hajnalban 3 óra előtt pár perccel ébresztett a vekker, s alig 15 perc múlva már úton is voltunk a reptér irányába. Fülledt, forró hajnal volt, mely az elmúlt napok 36 fokos kánikulája után sem nyújtott enyhülést. Dunaharasztiból Kőbányáig vonattal mentünk, mire odaértünk a Nap is felkelt. A reptéren nem kellett kapkodnunk,  szépen összedobtuk a gépeket, majd becsekkoltunk a British Airways Londonba tartó járatára. A bringák után még 60 dollár volt az illeték, melyet bankkártyával kényelmesen ki tudtunk fizetni a megfelelő pultnál. Az út Londonig álmosan és eseménytelenül telt, a város előtt ráadásul még 5 jókora kört rajzolt gépünk, mire megkaptuk a leszállási engedélyt. Szeles és hűvös idő fogadott a brit fővárosban.

4 órát tötltöttünk el a hatalmas tranzitváróban, mire felmehettünk a jóval nagyobb interkontinentális járat fedélzetére. Pontosan indultunk és gyorsan elhagytuk Európát. Az út nem volt olyan vészes, mint hittem, etettek, itattak bennünket, lehetett filmet nézni, zenét hallgatni, no és persze aludni is :-) A gép adatai szerint 3544 km-es út várt ránk New Yorkig.

6 órás repülés után pillantottam meg először a szárazföldet, nevezetesen Kanada északi partvidékének havas, kopár szigeteit, valamint a köztük úszó jéghegyeket. Ahogy haladtunk délnek egyre mozgalmasabb lett alattunk a táj, míg végre megkeztük az ereszkedést és 8 óra repülés után rendben landoltunk a Kennedy reptéren. 

Kb. 1 óra kellett míg átléptünk a határon, megkaptuk és összeállítottuk a csomagunkat. Otthon már késő éjszaka volt, de itt még bőven sütött a nap. 6 km-t tekertünk, majd metróval folytattuk utunkat Brooklyn Greenpoint nevű negyedébe, ahol egy kedves magyar házaspártól Jolitól és Attilától kaptunk szálláslehetőséget. Már besötétedett, mire megleltük a házukat egy nyugodt kertvárosi részen, s a fáradtság egyre erősebb hullámokban tört ránk. Nem véletlen, hisz a 6 órás időeltolódásnak köszönhetően - bár itt még csak este 9 körül járt, a mi óránk szerint hajnali három volt.

Bővebben: New York - a város, mely soha nem alszik

Az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. A világ vezető globális városa. Az USA és a világ első számú pénzügyi, diplomáciai, oktatási, kutatási, technológiai, divat, média, művészeti, kulturális, és szórakoztatóipari központja. Itt található az ENSZ, és a világ több nagy vezető transznacionális vállalatának és bankjának a székhelye is. A világ "pénzügyi fővárosaként" is szokás emlegetni a globális piacgazdaságban betöltött kulcsszerepe miatt. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km.

New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km˛, ebből 785,6 km˛ szárazföld és 428,8 km˛ víz (35,31%).

A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.
A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington híd, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.

A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd.

Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, a New York Life Insurance Building, és persze a lerombolt World Trade Center. Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még a Flatiron Building és az ENSZ-székház, a Secretariat Building is. New York-ban 2008. augusztusa óta 5538 felhőkarcolót tartanak számon, melyek közül 50 magasabb 200 méternél. Ezzel a teljesítménnyel minden amerikai nagyvárost maga mögé utasított, és világviszonylatban is csak Hongkong előzi meg. A város számos építészeti csodának ad helyet, melyek a legkülönfélébb stílusban épültek az idők folyamán. A Woolworth Building 1913-ból, a korai neogótika jegyeit magán hordozva.

Összesen több mint 113 km˛ városi park kap helyet New Yorkban, és több mint 23 km nyilvános strand. Central Park (3,57 km˛) a leglátogatottabb park az Egyesült Államokban, az évi közel 25 milliós látogatottságával. A parkban számost szórakozási lehetőség van. Többek között a park helyet ad számos, kisebb-nagyobb tónak, jégkorongpályának, a Central Park állatkertnek és a Central Park üvegháznak.